Kiss Judit Ágnes - Babaróka feladata

–Nekem te vagy a legjobb Babarókám – suttogta. – Mindhárman nagyon szeretünk. A testvéred is. Ő nem tehet róla, hogy ilyen… murci…
– Mirci? – kapta fel apa a fejét.
– Nem mirci, murci – magyarázta anya. – Olyan, mint a szőlő­must, csak fura íze van, és furán pezseg. Nagyon finom, csak máshogy!
– Még sose hallottam! – nevetett apa. – Babaróka must, ­Apróka meg murci?
– Olyasmi – hagyta rá Mamaróka.

Apróka nem nagyon beszél, inkább csak sikít. Zavarja, ha sokan vannak körülötte vagy túl szűk rajta a ruha, de imád körhintázni és a kishajóját tologatni.
Babarókát viszont az zavarja, hogy a szülei sokkal többet foglalkoznak a kistestvérével, mint vele. Amikor aztán Babaróka elkezd zongorázni tanulni, lesz valami, ami csak az övé, és amiben senkivel sem kell osztoznia. Sőt, megtalálja magának azt a feladatot, amivel igazán jó testvére tud lenni Aprókának.